Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 23.07.2007
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Szőcs Levente
Titlul articolului: Románok a „határon” túl
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=17285


A székelyföldi románokról mindenki megfeledkezett állapította meg a hét végén Maroshévízen Theodor Stolojan, a Liberális-Demokrata Párt elnöke, ezzel indokolva látogatását, mintegy jelezve, hogy ő nem tartozik azok közé, akikre kijelentése érvényes. A nyilatkozat kiválóan példázza a román pártok viszonyulását a Hargita és a Kovászna megyei románsághoz.

„Nem tudom, mennyire alkotmányos, hogy a Hargita és a Kovászna megyei románoktól elvárják a magyar nyelv ismeretét” – fogalmazta meg Theodor Stolojan a kérdést, amely kivétel nélkül foglalkoztatja a Székelyföldre látogató román politikusokat.

A Liberális-Demokrata Párt (PLD) elnöke „úgy hallotta”, hogy az itteni románság képviselői nem találnak munkahelyet, ha nem beszélnek magyarul. Azt is hozzátette, hogy az ügyről mindenképpen tanácskozni fog az alakulat egyik alelnökével, Valeriu Stoicával, akiről köztudomású, hogy igazságügyi miniszter volt, és jelenleg is jól menő ügyvéd.

Stolojannak nem kellene fáradnia, hiszen bármelyik székelyföldi polgármesteri hivatalban felvilágosíthatták volna, hogy az új közigazgatási törvény elfogadása óta a kisebbségek saját nyelvükön kommunikálhatnak a helyi hatóságokkal, a 2003-as alkotmányreform pedig nemcsak megerősítette ezt az jogot, hanem az igazságszolgáltatásra is kiterjesztette.

Márpedig ahhoz, hogy a kisebbségek élhessenek a nyelvhasználat jogával, a hatóságoknak olyan személyeket kell alkalmazniuk, akik ugyebár maguk is beszélik az illető népcsoport nyelvét. Vagyis jelen esetben a magyar nyelv ismerete teljesen alkotmányos elvárás a székelyföldi önkormányzatok részéről a potenciális tisztviselővel szemben.

Kevéssé hihető, hogy a PLD elnöke – akinek meglehetős „régisége” van a politikában – ezekről mind nem tud. „Értetlensége” inkább annak szól, amit a továbbiakban kifejezett: „bár rólatok, székelyföldi románokról mindenki megfeledkezett, én és a pártom nem”. Ami szintén nehezen hihető, hiszen valamennyi román párt képviselője ugyanezt mondja.

Különbség csak abban van, hogy ki kezdi korábban a korteskedést a választások után (vagy előtt – nézőpont kérdése). Ebben a ciklusban a Konzervatív Párt (PC) volt az első, s ráadásul messzemenően hozzájárult a kisebbségi törvény „kisiklatásához”. Mircea Chelariu – aki a hadseregben tett „rövid”, harminc évnyi kitérő után a szélsőséges nacionalista PUNR, majd a PC vezetője lett – kezdeményezésére a konzervatívok feltételhez kötötték a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály elfogadását: kapjanak a románok alanyi jogon képviselői helyet a székelyföldi önkormányzatokban!

Az RMDSZ elfogadta a kérést, ennek ellenére a törvényt máig nem fogadta el a parlament, mert időközben a Demokrata Párt is rádöbbent, hogy az ügyben sajátos nemzeti érdeket kell „védeni”. Azt tartották ugyanis, hogy a kulturális autonómiatanácsok létrejötte után a kisebbségben élő románok másodrendű állampolgárokként élnének – „saját országukban”, mint annyiszor hangsúlyozták.

A már említett Chelariu javaslatára, illetve a „ha nem tudsz románul, nem vásárolhatsz kenyeret” típusú sztereotípiákat meglovagolva kezdeményezte a PC, hogy aki két éven belül nem tanul meg románul, attól vonják meg a román állampolgárságot. A múlt év végén a konzervatívok külön partnerséget kötöttek a Hargita és Kovászna megyei románok fórumával, hogy „megszüntessék az etnikai diszkriminációt”. Máig nem derült ki, hogy konkrétan ez miben állt volna.

A bukaresti pártok többnyire határon túlikként kezelik a székelyföldi románságot. Alig van vezető román politikus, aki anélkül látogatna a „magyar megyékbe”, hogy a nemzettel való szellemi kötelékről beszélne. Ebbe a kontextusba illeszthető a Demokrata Párt kovásznai vezetőjének „felszólítása” is Traian Băsescu államfőhöz; Gheorghe Baciu azt kérte az elnöktől, hogy látogasson el Székelyföldre, illetve követelje meg ugyanezt a kormány minisztereitől, mert „ide csak az RMDSZ tisztségviselői látogatnak”.

A lelki, szellemi kötelék hangsúlyozása azért is furcsa, mert a bukaresti politikusok úton-útfélen szajkózzák az ország területi integritását, az erős lelki kapocs pedig pontosan a területi kötelékek gyengeségére vagy hiányára utal.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.